Slash, akinek igazi neve Saul Hudson, az angliai Stoke-On-Trent-en sz�letett 1965. j�lius 23.-�n. �desapja, Tony feh�rb�r� angol, �desanyja Ola, fekete amerikai. K�t fiuk sz�letett, Slash �s �ccse, Ash. Mindk�t sz�l� munk�ja szorosan kapcsol�dott a zeneiparhoz. Tony, mint grafikus tervez� dolgozott. Egyik legeml�kezetesebb munk�ja Joni Mitchell 1973-as Court and Spark c�m� lemez�nek bor�t�ja. Ola ruhatervez�k�nt tev�kenykedett, � k�sz�tette p�ld�ul a koszt�m�ket David Bowie els� mozij�hoz, az az�ta klasszikuss� v�lt 1975-�s The Man Who Fell To Earth c�m� filmhez. Apja egyik bar�tja volt, aki el�sz�r Slash-nek nevezte a fi�t.

"Egyfajta l�zad� st�lus� hippi csal�dban nevelkedtem, k�ly�kk�nt igen szabadon �ltem. Baszdmegezni �gy h�t vagy nyolc�ves koromban kezdtem, �s a sz�leimnek is gyakran mondtam, hogy bassz�k meg. Azt hiszem, sokan r�m�t�nek tartott�k ezt..." E szabadsz�j�s�ggal ellent�tben a val�s�gban Slash igen z�rk�zott sr�c volt, aki nehezen tudott t�rsas�gban ellazulni. "Ez az egyik oka, hogy inni kezdtem. Ha nem ihatok, magamba s�llyedek. �s persze j� is ..., szeretek ber�gni. Ezt a szok�st tizenk�t �vesen kezdtem felvenni. Seg�t, hogy kib�jjak a csigah�zamb�l. Egyszer�en k�ptelen vagyok j�zanon norm�lisan viselkedni t�rsas�gban."

A fiatalember �lete akkor kezdett a feje tetej�re �llni, amikor sz�lei h�zass�ga megromlott. Mivel a hetvenes �vek elej�n sz�tk�lt�ztek, Slash egy ideig nagymam�j�val �lt. Tizenegy �ves volt, amikor apja elhat�rozta, hogy fi�val Kaliforni�ba k�lt�zik. A k�lv�rosi Anglia viszonylagos nyugalma ut�n Slash nehezen tudott alkalmazkodni az �j, izgalmas amerikai k�rnyezethez. "Amikor meg�rkezt�nk L.A.-be, �s elkezdtem iskol�ba j�rni, nem illettem a k�pbe igaz�n. Tizenh�rom �vesen r�j�ttem, hogy beleszarok, nem t�r�d�k t�bbet ilyesmivel. �s mintegy var�zs�t�sre mindenki haver lett, �n pedig egyre n�pszer�bb. Eg�sz k�l�n�s volt. Addigra viszont m�r engem nem �rdekelt ez, mert ink�bb szerettem egyed�l l�gni, ker�lni az iskol�t �s git�rozni ..."
Slash 1992-ben feles�g�l vette Rene� Sulan-t, majd hamarosan elv�lt t�le. 1995. febru�rj�ban kiadta sz�l�album�t, Slash's Snakepit: It's Five O' Clock Somewhere c�mmel, melyben Matt, Gilby, �s Dizzy is k�zrem�k�d�tt. 1996-ban pedig Axl-lel val� �sszet�z�sei miatt kil�pett a band�b�l.

Sz�lei zeneipari kapcsolatai folyt�n Slash tin�dzserkor�ra hatalmas lemezgy�jtem�nyt halmozott f�l. A rockzen�n k�v�l k�l�nb�z� st�lus� popzenei lemezeket is gy�jt�tt. "Mindig is szerettem a zen�t. Kedvenceim k�z� tartozott a The Who, Joni Mitchell, a Led Zeppelin, Minnie Ripperton, a The Rolling Stones, Chaka Khan. Tudod a Rags To Rufus c�m� n�ta �s ilyesmi. Ez mind meg volt nek�nk." Annak ellen�re, hogy ilyen zenei h�tt�rrel rendelkezett, hangszerv�s�rl�s �s a zenetanul�s gondolata egyszer�en nem izgatta. Akkor t�madt el�sz�r ilyen �tlete, amikor Steven Adler el�sz�r mutatott neki egy er�s�t�h�z csatlakoztatott elektromos git�rt. "Steve bedugta a dug�t, t�kig csavarta a hanger�t, �s �llati hangosan d�ngetni kezdett rajta. Engem pedig baszottul elb�v�lt." T�ny, hogy annyira elb�v�lte, hogy elszaladt �s v�s�rolt mag�nak "�t doll�r�rt egy darab f�t, amire n�h�ny h�rt szereltek", majd alapszint� git�rleck�ket is vett, majd az eg�szet otthagyta, hogy hazamenjen kedvenc Aerosmith, valamint Led Zep lemezeire git�rozni. "Akkoriban fogalmam sem volt a basszus- �s sz�l�git�r k�zti k�l�nbs�gr�l, vagy b�rmi ilyesmir�l. L�nyeg�ben az�rt v�lasztottam a sz�l�git�rt, mert t�bb h�r van rajta."